Akadálymentesítési bírság 2026: mennyi lehet, ki ellenőriz, mi a teendő?

2025. június 28. óta hatályos az akadálymentesítési törvény (2022. évi XVII. törvény, a továbbiakban Aktv.), és azóta sok webshop-tulajdonos ugyanazt kérdezi: mekkora bírságot kaphat, ha az oldala nem akadálymentes? A rövid válasz: a hatóság először felszólít és határidőt egyeztet, bírságot akkor szab ki, ha a cég nem működik együtt, vagy nem tartja a határidőt. Az összeg a cég méretétől függ, és kkv-nál főszabályként jóval kisebb, mint amit sok helyen olvasni. Az alábbiakban a jogszabályok szövege alapján mutatjuk meg, mire számíts. Hogy egyáltalán érintett vagy-e, azt az alábbi ellenőrzővel néhány kérdés alapján megnézheted.

Ki ellenőrzi az akadálymentességet?

A 605/2022. Korm. rendelet 1. §-a termék- és szolgáltatástípusonként jelöli ki az ellenőrző hatóságot. A fogyasztóknak nyújtott e-kereskedelmi szolgáltatásoknál (webshop, online foglalás, előfizetés) és az e-könyveknél a fogyasztóvédelmi hatóság jár el (1. § (1) bekezdés f) pont). A 326/2024. Korm. rendelet szerint általános fogyasztóvédelmi hatóságként a kormányhivatal jár el, vagyis a gyakorlatban a fővárosi és vármegyei kormányhivatalok.

Hogyan zajlik az eljárás? Először felszólítás, utána bírság

1. Az eljárás elindul: hivatalból, vagy fogyasztó kezdeményezésére. A fogyasztó a hatósághoz és bírósághoz is fordulhat (Aktv. 8. § (6) bekezdés). A fogyasztói és a fogyatékossággal élő embereket képviselő szervezetek ügyféli jogokat kapnak, és ha a jogsértés a fogyasztók széles, nehezen meghatározható körét érinti, maguk is kezdeményezhetnek eljárást (8. § (7) bekezdés), sőt közérdekű pert is indíthatnak (8. § (8)–(9) bekezdés).
2. Felszólítás és határidő: ha a hatóság hiányosságot talál, felszólítja a vállalkozást, és egyeztetést kezdeményez a megszüntetés határidejéről (Aktv. 8. § (3) bekezdés). A felszólított cégnek haladéktalanul tájékoztatnia kell a hatóságot a megtett korrekciós intézkedésekről (605/2022. Korm. rendelet 7. §).
3. Hatósági szerződés: határozat helyett a hatóság hatósági szerződést is köthet azzal a céggel, amely vállalja, hogy a jogsértő magatartást megszünteti, és a működését a követelményekhez igazítja (605/2022. Korm. rendelet 4. §).
4. Bírság: ha a cég nem működik együtt, vagy elmulasztja a határidőt, a hatóság közigazgatási bírságot szab ki (Aktv. 8. § (4) bekezdés).
5. Nyilvánosság: a véglegessé vált határozatról és a megkötött hatósági szerződésről a hatóság közleményt tesz közzé a honlapján, és azt a közzétételtől számított 6 hónap elteltével eltávolítja (605/2022. Korm. rendelet 5. §).

A szabályozás tehát az együttműködésre épít: a bírság a második lépcső. Ettől még nem érdemes a felszólításra várni, mert a javítás akkor is pénzbe kerül, csak szorosabb határidővel, és a nyilvános közlemény a hírnevet is érintheti.

Mekkora lehet a bírság?

A bírság összegét a 605/2022. Korm. rendelet 9. §-a határozza meg. Az alsó határ mindenkinél 15 000 forint, a felső határ a vállalkozás méretétől függ:

Az árbevételt főszabályként a határozatot megelőző üzleti év beszámolója alapján számítják; az újonnan alakult és a megbízható adattal nem rendelkező cégekre külön szabály vonatkozik (9. § (2) bekezdés). Az összeg meghatározásakor a hatóság a közigazgatási szabályszegések szankcióinak általános szabályairól szóló 2017. évi CXXV. törvény 10. § (1) bekezdésének szempontjai mellett a rendelet 8. §-a szerint ezeket is mérlegeli:

• a jogsértéssel érintett fogyasztói érdekeket;
• az érintett termékek és szolgáltatások körét;
• a cég által a fogyasztók hátrányának csökkentésére vagy megtérítésére tett intézkedéseket.

Van már bírság? Mit tudunk a gyakorlatról?

2026. november 11-ig nem találtunk hivatalos, összesített statisztikát arról, hány akadálymentességi eljárás indult, vagy hány bírságot szabtak ki Magyarországon. A törvény szerint a hatóságok ötévente jelentenek az Európai Bizottságnak a megfelelésről és az ellenőrzések eredményeiről; az első jelentés 2030. január 31-ig esedékes (Aktv. 8. § (14) bekezdés és 13. §), és a jelentést a Budapest Főváros Kormányhivatala állítja össze (605/2022. Korm. rendelet 6. §). Addig az egyes ügyekről legfeljebb a hatósági honlapokon 6 hónapig elérhető közlemények adhatnak képet.

Kire nem vonatkozik? Mentességek és kivételek

• Szolgáltatást nyújtó mikrovállalkozás: 10 főnél kevesebb foglalkoztatott, és legfeljebb 2 millió eurónak megfelelő forintösszegű éves nettó árbevétel vagy mérlegfőösszeg (Aktv. 2. § 28. pont). Mentes a szolgáltatásokra vonatkozó követelmények alól (3. § (3) bekezdés). Aki a törvény hatálya alá tartozó terméket gyárt vagy forgalmaz, arra ez a mentesség nem szól.
• Aránytalan teher vagy alapvető módosulás (5. §): ha a megfelelés alapvetően megváltoztatná a szolgáltatás lényegét, vagy aránytalan terhet róna a cégre. Ehhez a 2. melléklet szempontjai szerinti írásos, indokolt értékelés kell, a hatóságot tájékoztatni kell, az értékelést a szolgáltatás változásakor, a hatóság kérésére és legalább ötévente felül kell vizsgálni, és az utolsó szolgáltatásnyújtástól számított öt évig meg kell őrizni. Aki akadálymentesítésre külső finanszírozást kapott, nem hivatkozhat rá.
• Nem e-kereskedelmi felület: a csak bemutatkozó céges oldal, illetve a kizárólag üzleti vevőket kiszolgáló felület a törvényi definíció alapján nem tűnik fogyasztói e-kereskedelmi szolgáltatásnak. Ez értelmezés; határesetben kérd jogász véleményét, a részleteket pedig a weboldal-akadálymentesítésről szóló cikkünk írja le.

Határidők: mi mikortól kötelező?

Webshopnál a 2030-as átmenetre nem érdemes építeni: minden új rendelés új szerződés, így a 2025. június 28. utáni vásárlásokra már a törvény követelményei vonatkoznak.

Közzétételi kötelezettség: az akadálymentességi információk

Az Aktv. 6. §-a és 3. melléklete szerint a szolgáltatónak az általános szerződési feltételekben vagy más, egyenértékű dokumentumban közzé kell tennie, hogyan felel meg a szolgáltatás a követelményeknek: a szolgáltatás általános leírását akadálymentes formában, és annak bemutatását, hogyan teljesíti a követelményeket. A dokumentációt mindaddig meg kell őrizni, amíg a szolgáltatást nyújtod. Kiindulópontnak jó az akadálymentességi nyilatkozat mintánk és az ingyenes akadálymentességi tájékoztató generátor.

Mit tegyél most? Gyakorlati lépések

1. Döntsd el, érintett vagy-e. Az akadálymentesítés-ellenőrző néhány kérdéssel megmutatja, és azt is, mikor kell jogászhoz fordulni.
2. Mérd fel az oldalt. A gyakorlati mérce a WCAG 2.1 AA, új fejlesztésnél érdemes a 2.2 AA szintet célozni; a követelményeket a WCAG magyarul cikkünk magyarázza el. A gépi ellenőrzés csak a hibák egy részét találja meg, kézi teszt is kell.
3. Tedd közzé az akadálymentességi információkat az ÁSZF-ben vagy külön dokumentumban.
4. Készíts javítási tervet sorrenddel: először a vásárlást akadályozó hibák (pénztár, fizetés, űrlapok, navigáció), utána a tartalom. A keretet az akadálymentesítés költségbecslővel számolhatod ki.
5. Kérdezd meg a webshopmotor és a fizetési szolgáltató gazdáját, mit vállal: a harmadik fél által nyújtott részért is a szolgáltató felel (Aktv. 3. § (4) bekezdés).
6. Ha aránytalan teherre hivatkoznál, készítsd el írásban az értékelést, tájékoztasd a hatóságot, és tartsd naptárban a legalább ötévenkénti felülvizsgálatot.
7. Ha megjön a felszólítás: válaszolj határidőben, egyeztess reális javítási határidőt, dokumentáld a javításokat, és tájékoztasd a hatóságot. Konkrét ügyben kérd jogász segítségét.

Meglévő weboldalnál és webshopnál akadálymentesítési szolgáltatásunkban vállaljuk a felmérést és a javítást; új oldalnál a webshopfejlesztés része, hogy a pénztár és a fizetés eleve akadálymentes legyen.