Okosotthon új házba: mit dönts el még a falazás előtt?

Az okosotthon sorsa nem az átadáskor dől el, hanem amikor a villanyszerelő megkérdezi: hová kérsz kapcsolót? Ez a cikk arról szól, mit kell tudnod, mielőtt válaszolsz.

Nyitott falszerkezetben előre megtervezett okosotthon-kábelezés és kész helyiség
Röviden

Amit ebből a cikkből érdemes hazavinni

  • A világítási köröket, árnyékolást, érzékelőket, gépészetet, elosztót és hálózatot még a villamos terv előtt érdemes együtt átgondolni.
  • A jó előkészítés akkor is érték, ha az automatizálás egy része csak később készül el.
  • A kivitelezői határokat és a kábelezési felelősséget írásban rögzítsd, hogy a rendszerterv ne a helyszínen essen szét.

Építkezésnél ezer döntés zúdul rád, és az okosotthon jellemzően a lista végére csúszik — „majd a végén, ha marad rá keret”. Ez a leggyakoribb és legdrágább hiba: az okosotthon alapja ugyanis nem a látványos érintőpanel, hanem a kábelezés, az pedig a falban van. Amit a vakolás előtt nem döntesz el, azt utána már csak kompromisszumokkal vagy bontással lehet pótolni.

Miért a falazásnál dől el minden?

A megbízható okosotthon-rendszerek — így a Loxone is — új építésnél vezetékes (busz-alapú) kiépítéssel adják a legjobb ár-értéket: minden kapcsoló, érzékelő és fogyasztó saját vezetéken fut a központba. Ehhez viszont a kábeleknek a falban a helyükön kell lenniük, mielőtt a vakoló megérkezik. A vezeték nélküli (Air) eszközök később is bevethetők, de új háznál kár erre építeni azt, amit fillérekből lehetett volna bekábelezni.

Amit még a falazás-vakolás előtt el kell dönteni

  • Kábelezett vagy vezeték nélküli rendszer — új építésnél érdemes a kábelezett megoldást is alapváltozatként megvizsgálni; a döntés az elektromos tervet alapjaiban határozza meg.
  • Árnyékolás — lesz-e motoros redőny, zsalúzia, screen? A motorokhoz és a vezérléshez előkészítés kell MINDEN nyílászárónál — akkor is, ha a motort csak két év múlva veszed meg.
  • Fűtési-hűtési zónák — helyiségenkénti szabályozáshoz helyiségenkénti érzékelő és szelepvezérlés kell; ezt a gépészeti tervvel együtt kell összehangolni.
  • Kapcsolók száma és helye — okosotthonban kevesebb, okosabb kapcsoló kell, más elrendezésben, mint a hagyományos háznál. Ez az a pont, ahol a villanyszerelői rutin-megoldás visszaüthet.
  • Gyengeáram és hálózat — hálózati végpontok, kamerahelyek, csengő, kapu: mind kábelkérdés.
  • Tartalék védőcsövek — a legolcsóbb biztosítás: üres cső oda, ahová „hátha még kell valami”.

A leggyakoribb utólagos fájdalmak

A felméréseinken visszatérő történetek: redőnymotor lenne, de nincs hozzá kiállás; helyiségenkénti fűtésszabályozás kellene, de egyetlen termosztátra van kábelezve a ház; a nappali „minden fény egy kapcsolón” megoldását szeretnék hangulati körökre bontani — bontás nélkül nem megy. Mindegyik megelőzhető lett volna egy órányi tervezéssel a megfelelő pillanatban.

Hogyan néz ki a jó folyamat?

Az okosotthon-tervezés ideális esetben az elektromos tervezéssel EGYÜTT történik: első lépés egy igényfelmérés (mit akartok a háztól ma és öt év múlva), ebből születik a rendszerterv és a kábelezési terv, a kivitelezésnél pedig a villanyszerelés már e szerint épül. Nálunk a kettő egy kézben van — a tervezéstől a programozásig —, így nincs „a villanyszerelő mást csinált, mint amit a rendszer kér” típusú meglepetés.

A falba épített üres védőcső pár száz forint. Ugyanaz az út utólag, bontással: nagyságrendekkel több — és por, festés, hetek.

Az árakról és a tévhitekről a Mennyibe kerül egy Loxone okosotthon? cikkünkben írtunk — érdemes a tervezés előtt azt is elolvasni.

Vissza a magazinhoz

Beszéljük meg a projektedet!

Mondd el, mire van szükséged — egy munkanapon belül válaszolunk.

Kapcsolatfelvétel